kedd, február 17, 2004
naszóval szombat este itt voltam buliban. nem volt rossz, de egetverően jó sem. végre egy szimpla közepes buli. aztán a héten elkezdtem levelezgetni vele. mint kiderül nem az, akire számítottam. hétfő érdekes volt, mert a két leghülyébb osztálytársam összeverekedett. na min? azon, h ki a nagyobb idióta. vicces volt hallgatni és csendben kinevetni őket. na meg a közjátékok, amikor az egyikőjüket védték: "vigyázz mit mondasz a haveromra, mert combon szúrlak te kis buzi". azóta ez lassan kezd szépen szólássá válni. ma meg semmi érdekes nem volt. félévi holt unalmas értékelések, százalékosan. viszont egyik szünetben nézegettem az egyik (? miért van több is a suliban? [nincs]) pokecsajt és eszembe jutott Schőn beszámolója "erre aztán közönség soraiból nagy számmal arra adták a fejüket, hogy a jól koreografált „mumustáncot” iktassák be a repertoárjukba. Valahogy így: hogyaszondja, jobbra ugrás előrehajlított derékkal, közben felegyenesedés majd ugyanez balra indítva, majd elölről az egész – ésígytovábbésígytovább… ". gyorsna el is mondtam a lényegét Petinek, aztán próbáltam mutogatni is neki, de nem túl feltűnően. az a lényeg belőle, h utána járt a tört ritmus a fejemben és itthon meg elővettem a Phil K meg a PS9 cdt, aztán arra bólogattam. most meg borotválkozni kéne, de egyelőre a hasamat húzza össze kaja, mert már rég etem. na meg anyu már megint megakart mérgezni, most savanyú őszibarackkal.
